Számomra ez a legkedvesebb időszak. Bár a gyönyörű napsütés még várat magára, de érezhetően kellemesebb az idő mint néhány nappal ezelőtt. Valahogy jobban is érzem magam a bőrömbe, de bizonyos események mindig le tudják törni az ember emelkedett kedélyállapotát. Ilyen például ha igazságtalanságot tapasztal környezetében és kétségbeesést, amit végül a tehetetlen belenyugvás követ.Kiábrándító, hogy az emberi kapzsiság az igazságszolgáltatás valódi szerepét mennyire megváltoztatja...
Hogy tudnak egyesek lelkiismeret és önkritika nélkül leélni egy életet??? Hogy jönnek egyes emberek ahhoz, hogy tönkre tegyék mások jövőjét és igazságtalanul korlátozzák bármely formában??? Hogy tud undor nélkül a tükörbe nézni mindezek után és kélyesen szemlélni sunyi mosolyának képmását, mely visszaköszön fényesre csiszolt, ily gyalázatos módon megkeresett pénzéből vásárolt tükréből???
MIÉRT???
Elkeserítő felnőtté válni és rádöbbenni, hogy milyen gusztustalan, kegyetlen, alávaló, aljas, féreg emberek vannak.
Még ha nem is közvetlenül velem történt, így is eléggé dühítő és borzalmas...
Mára ennyi a kirohanásokból, reménykedjünk egy szebb jövőben, már csak ez az egy, amit tehet ilyenkor a nép...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése